TÁMOGATÓKAT /KERESÜNK!  /TÁRSAT

KERESEK- AZ OLDAL

SZEREKESZTÉSÉHEZ HA ÉRZED MAGADBAN

AZ ERÖT AKOR KERES MEG ÜZENETBEN ÉS

ADOM AZ INFOT MIT VÁROK TÖLED /TEK/

AKKOR KÜLDJÉTEK  AZ EMAIL CÍMETEKET

ÉS VÁLASZOLOK MI HAMARABB

koszeg1986@citromail.hu

 

SZÜZ MÁRIA

              Szűz Mária-jelenések

 
A Csodásérem
Felirata franciául: „Ô Marie, conçue sans péché, priez pour nous qui avons recours à vous”
Felirata magyarul: „Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!”
A portugáliai Fátimaban a tömeg nézi a nap jövendölt mozgását 1917. október 29-én.Egy korabeli portugál lapban, az Ilustração-ban

Szűz Mária-jelenések (vagy röviden Mária-jelenések) alatt olyan jelenéseket értünk, amikor Szűz Mária állítólagosan megjelent egy vagy több (általában katolikus) ember előtt és esetleg beszélt is velük.

Vannak jelenések, amelyeket elfogad és olyanok is, amelyeket nem fogad el az Egyház. A jelenések hitelességét nem a pápa, hanem az illetékes területi püspök vizsgálja ki és véleményezi.

A hivatalos egyházi állásfoglalások háromféle formulát használnak a magánkinyilatkozások eredetére nézve:

  1. Megállapítható a természetfölötti eredet (constat de supernaturalitate);
  2. Nem állapítható meg a természetfölötti eredet (non constat de supernaturalitate);
  3. Megállapítható a nem természetfölötti eredet (constat de non supernaturalitate).

Az első bátorít, hogy az illető magánkinyilatkoztatást hitelesnek tartsuk (bár nem kötelez rá);
a második meghagyja a szabad vélekedés jogát, de nem biztat arra, hogy a jelenség vagy üzenet isteni eredetében higgyünk;
a harmadik viszont óvja a hívőket attól, hogy isteni eredetet tulajdonítsanak a szóban forgó magánkinyilatkoztatásnak.[1]

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Történeti előzmény

  • A jelenések könyve leír egy asszonyt, aki az égen tűnt fel, "öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona" (Jel. 12.1). János apostol látomásában nem mondja ki, hogy a jelenség Mária, Jézus anyja, azonban utal arra, hogy az asszony "fiút szült, fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza mind a nemzeteket, és elragadták Istenhez és az ő trónjához".

A jelenések általános jellemzői [szerkesztés]

A jelenések során Szűz Mária általában rövid időre és csak egyetlen vagy kevés embernek jelent meg.

A jelenések körül Mária-kegyhelyek alakultak ki, ezek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei, búcsújáró helyek. A Mária-kegyhelyek kialakulása a Mária-jelenéseken alapszik, ezek legtöbbjét csoportokba rendezhetjük a jelenség ismétlődései alapján:

  1. Legtöbb esetben olyan fiatal tizenéves gyerekeknek jelenik meg, akik szegényes körülmények között laknak. Az is általánosítható, hogy olyan földrajzi helyekről származnak a jelenések híradásai, amelyek zsákutca falvak, vagy egy-egy ország kietlen részén az országhatárok közelében fekszenek.
  2. A jelenség a legtöbb esetben imádkozást kér a látnokoktól, akik sok esetben térdepelnek előtte és a jelenés időtartalma alatt a külvilágot nem észlelik, és a külvilág sem észleli a jelenést Kibehói Miasszonyunk.
  3. Csodák (például gyógyulás) Mária közbenjárására - A legtöbb Mária-jelenések után feljegyeztek csodás gyógyulásokat például Lourdesban, Máriagyűdön.
  4. Mária, kút vizében jelenik meg - Hercegszántó
  5. Mária forrást mutat - Lourdes, Mátraverebély-Szentkút.
  6. Vérrel,- Vérrel síró Mária szobrok, Győr.
  7. vagy könnyel síró Máriát ábrázoló kép, festmény, szobor.- Egy meghatározott idő alatt, általában mindkét szemből, a szem két szélén lefelé folyó könnycseppek. Akita (Japán), Siracusa (Olaszország) esetében megállapították azt hogy emberi könnyek voltak, melyek egy - Mária arcát formázó - fafaragványból, gipszöntvényből jöttek ki. Magyarországon Máriapócsi ikon nevezetes erről. Lásd, Ortodox csodák
  8. Egy Máriát ábrázoló festmény vagy szobor csodálatos módon, épségben megmenekül tűzvésztől - például Máriaradnai ikon -, vagy a törökök pusztításai elöl. Vagy romok alól Kazany, Esztergom, és ezáltal a hívők csodaként emlegetik az esetet.
  9. Magánkinyilatkozások - Mivel egy embernek nyilatkozik meg a jelenség, így bizonyíthatósága elmarad a többi hasonló, látványosabb Szűz Mária-jelenéstől. A magánkinyilatkoztatásokban Szűz Mária beszél, tanít vagy a hit kérdéseiben összefüggésekre világít rá, vagy cselekvésre ösztönöz. Csodás Érem.
  10. Csoportos kinyilatkozások - Mindenki számára látható, vagy az események maguk természetességében bizonyíthatóak, észlelhetőek - a Kairóhoz tartozó Zeitun (vagy Zeitoun) Miasszonyunk kopt székesegyház felett történt jelenések, amelyek majdnem három éven át zajlottak, az időtartamuk pár perctől nyolc óra hosszáig terjedt és összességében több millió ember (köztük újságírók, tudósok, egyházi személyek) látta azokat. Az összesereglett emberek fényképeket és videofelvételeket is készítettek.[1]. Az esemény kiválik a többi közül, mert mindenki számára látható volt, aki a helyszínre sietett, hogy saját szemével győződjön meg a jelenségről. A másik ide tartozó hely Fatima (Portugália), ahol a jelenség esőt és napcsodát jelentett be gyermek látnokokon keresztül, amit a helyszínen több tízezer különböző vallású ember átélt, megtapasztalt.

Az egyház által elfogadott Mária-jelenések

Az egyház által elfogadott Mária-jelenések időrendben.

dátum hely jelenés rövid leírás
1251 Cambridge (Anglia) Barna skapuláré A Szűzanya átadja Stock Szent Simon angol kármelita szerzetesnek a barna skapulárét, mely viselőjét megvédi az örök tűztől, különleges békét, és védelmet biztosít.
1531 Villa Guadalupe (Mexikó) Guadalupei Szűzanya Juan Diegot egy aranyködbe burkolózó hölgy kérte, hogy templomot emeltessenek a jelenség színhelyén. A helyi püspök nem hitt neki, ezért tilmájába rózsát gyűjtött - télen -, és amikor a püspök elé szórta a tilmán egy Szűz Mária kép rajzolódott ki.
1579 Kazany (Oroszország) Kazanyi Miasszonyunk Kazany leégése után egy 9 éves kislány azt állította, hogy egy katona háza alatt ott van a Szűzanya ikonja. Ezt egy látomás alapján mondta, nem hittek neki harmadik látomása után sem. Így maga kezdett ásni és megtalálta a romok alatt a sértetlen ikont. 1920 után Angliába, majd az Amerikai Egyesült Államokba, végül ajándékozás révén 1993-ban a Szentatyának ajándékozták. Ő avval a szándékkal fogadta el, hogyha eljön az alkalmas óra, visszaadja az orosz egyháznak és népnek.[2]
1600-as évek eleje Siluva (Litvánia)   Pásztorgyerekek síró, gyermekét tartó asszonyt láttak. Szóltak a reformátusoknak, akik megkérdezték, miért sír. Azt mondta "most már csak szántásra használják azt a földet, ami azért van hogy imádják fiamat." És a jelenség eltűnt.[3]
1664 Laus (Franciaország)   Egy írástudatlan kislánynak a jelenség "Máriaként és a Bűnösök menedékének" mutatkozott be.
1687 Máriagyűd (Magyarország)   Máriagyűd az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáróhely a Kárpát-medencében, az egész történelmi Magyarországon. Az itt élő keresztények állították fel az Istenanya szobrát a hegy alatti forrásnál. A pécsváradi bencések 1006-ban kápolnát építettek a szobor fölé. Mária-jelenésekhez köthető csodás gyógyulásokat 1687-től kezdve jegyeztek fel. 1737-ben Batthyány Károly József gróf is itt gyógyult ki csodás módon a pestisből. Scitovszky János pécsi püspök nyilvánította kegyhellyé 1846-ban.[4] 2008-ban XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplomot basilica minor rangra emelte.[5][6]
1696, 1715, 1905 Máriapócs (Magyarország) Máriapócsi kegytemplom - Máriapócs Nemzeti Kegyhely A pócsi fogadalmi kegykép 1696-ban november 4-től két hétig szünet nélkül, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig könnyezett. Fenessy György egri püspök vizsgálat után elismerte az eseményt. A kegyképet Bécsbe szállították, sok másolat készült róla. Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbaikban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek. Az 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A könnyezést követő napokban Erdődy Gábor Antal egri püspök hivatalosan kivizsgáltatta és elismerte az eseményt. A kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-tól december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, és megállapította a könnyezés valódiságát. 1948-ban XII. Piusz pápa a máriapócsi kegytemplomnak a basilica minor címet adományozta.[7]
1747 Suyapa (Honduras)   Egy fiú a földeken dolgozik, hazafelé este elalszik, és egy Szűz Mária szobor van mellette amikor felébred.[8]
1759 Máriabesnyő (Magyarország)   Gróf Grassalkovich Antal Loreto-kápolnát építtetett egy templom romjain. 1759-ben az építkezésen dolgozó egyik gödöllői kőműves-segéd álomban kapott utasításra a romok alól kiásott egy elefántcsont Szűzmária szobrot. Migazzi Kristóf Antal bíboros érsek a körülményeket alaposan kivizsgálva, megállapította azok valódiságát. A kegyhelyen sok ima-meghallgatás történt.[9] 2008-ban XVI. Benedek pápa a Máriabesnyői Kegytemplomot basilica minor rangra emelte.[10]
1830 Párizs (Franciaország) Csodás érem Labouré Szent Katalinnak jelent meg és neki adta a Csodás érmet.
1838 Hercegszántó (Magyarország) Vodica-Máriakert kegyhely Egy ember a kút vizében három alkalommal fényesség kíséretében képeket látott, melyek a gyermek Jézussal lévő Szűz Máriára, és a gyermek Szűz Máriával lévő Szent Annára emlékeztették. A kegyhelyet 1838-ban Klobusiczky Péter kalocsai érsek szentelte fel, és nyilvánította kegyhellyé az ott történt jelenést követő csodás gyógyulások és imameghallgatások hatására, a megfelelő egyházi kivizsgálást követően.[11][12] Itt állították fel 2008-ban a világ legnagyobb Szűz Mária-szobrot, melyet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentelt fel.[13][14]
1840 Párizs (Franciaország) Zöld skapuláré Egy nővér a jelenség kezében látta a Szűz lángoló átdöfött szívét és a zöld skapulárét.
1846 La Salette (Franciaország) La Salette-i Mária-jelenés Két pásztorgyermeknek jelent meg.
1858 Lourdes (Franciaország)   Szeplőtelen fogantatásnak nevezi magát a jelenség, tizennyolc alkalommal jelent meg, Bernadette Soubirous-nak akit később szentté avattak.
1859 Champion (USA)   Az Amerikai Egyesült Államok első hivatalosan elismert jelenésére 2010-ben került sor. Adele Brise belga bevándorlónak háromszor jelent meg. Ezután életét hitoktatásnak szentelte[15].
1871 Pontmain (Franciaország)   A francia-porosz háború alatt gyerekeknek jelent meg, és arra kérte őket imádkozzanak a békéért.
1877 Dietrichswalde (ma Giertzwald) (Poroszország)   Két kislánynak és két nőnek jelent meg százhatvanszor.[16]
1879 Knock (Írország)   Tizenöten látták esőben Szűz Máriát, Szent Józsefet és Szent János apostolt fehér papi köpenyben, egy oltárt, Isten Bárányát, mennyei fényességben.[17]
1917 Fátima (Portugália) Fátimai jelenések Májustól októberig hat alkalommal jelent meg három gyereknek.
1932 Beauraing (Belgium) Beauraing-i Miasszonyunk Harminc alkalommal öt gyerek előtt - Andrea (1918) és Gilberta Degeimbre (1923), Fernande (1917) , Albert (1921) és Gilberta Voisin (1919) - jelent meg a város kolostorának kertjében, nem messze egy lourdesi barlang másolatától[18].Az első jelenések alkalmával félelmükben haza szaladtak, és otthon megfenyítette az egyik szülő őket. Később a két család szülei botokkal felfegyverkezve mentek ki együtt a gyerekekkel, amikor odaértek a gyerekek térdre zuhantak és elkezdték imádkozni az Üdvözlégy imát. Az imák között kérdéseket tettek fel a jelenségnek, de a szülők nem láttak és nem hallottak semmit a jelenségből. A helyi pap szerint ezek a gyerekek nem mutattak különösebb érdeklődést a templomban korábban. Az Isten Anyjának és Ég Királynőjének mutatkozik be[19].
1933 Banneux (Belgium)   Nyolcszor jelent meg egy tizenkét éves lánynak a Szegények Anyjának nevezte magát.[20]Portugál nyelvű videó a két belga jelenésről. Az öt gyermek 0.40 percétől látható
1940-1996 Girgenti (Málta)   Guza Mifsud életét végigkísérték a jelenések 15 éves korától. A Szűzanya arra kérte, hogy fessen róla képet, és arra, hogy írjon a miniszterelnöknek a káromkodásokat betiltó törvény érdekében.[21]
1945-1959 Amsterdam (Hollandia)   Ida Peerdemannak 56 alkalommal jelent meg[22]. A jelenés kinyilvánította, hogy ő már nem a názáreti Szűzanya, hanem "Minden nemzetek Szűz Anyja". Hogy a látnoknak ne legyenek kétségei, a Szűzanya megjósolta az egészséges XII. Pius pápa halálát, 1958 október elejére. A látnok leírta és borítékba zárva átadta Frehenek lelki gondozójának bizonyságul, hogy jel legyen hitelességére, mert ezt a napot csak Isten határozhatja meg. XII. Pius váratlanul 1958 október 9-én meghalt.[23]
1947 Tre Fontane (Olaszország)   Három gyereknek jelenik meg és apjuknak.[24]
1953 Siracusa (Olaszország) Siracusai Könnyező Madonna Egy fiatal házaspár otthonában egy Szűz Máriát ábrázoló gipszöntvény könnyezett négy napig.
1968-1971 Zeitoun (Egyiptom) Zeitouni Szűz Mária-jelenés Egy kopt székesegyház felett majdnem három évig fényes jelenségben rajzolódott ki a Szűzanya alakja.
1973 Akita (Japán) Akitai Miasszonyunk 1975 és 1981 között több mint száz alkalommal könnyezett egy japán művész által faragott Szűz Mária szobor. A könny összetétele emberi könnyekre utalnak.
1980 és 1988 San Francisco de Cuapa (Nicaragua)   Bernardo Martineznek első alkalommal a sekrestyében világított a Szűz Mária szobor 1980-ban. 1988-ban a második jelenség beszélt hozzá, Máriának nevezte magát, mennyből jövőnek és Jézus anyjának.[25]
1982-1988 Kibehó (Ruanda) Kibehói Miasszonyunk Alphonsine Mumurekének a látomás "az Ige Anyjánk" nevezte magát. Alphonsine a sok hitetlenkedők miatt kérte, hogy másoknak is jelenjen meg. Anathalie Mukazimpakának és Marie-Claire Mukanganonak is később megjelent.[26]Az egyik megjelenés pillanatában filmes riporterek voltak jelen, és filmre vették az egyik ilyen Mária-jelenést. Az angol nyelvű film 2perc 10 másodpercétől látható a Szűz Mária-jelenés hatása.
1990-1995 Hársád (ma Litmanová) (Szlovákia)   Két kislánynak - Ivetka Korcalová[27] és Katka Ceselkova -, jelenik meg "Szeplőtelen Tisztaság" néven. Saját jelenéséről elárulja, hogy ha nem teljesen bűntelenek a kislányok, akkor homályosabban látják őt. A helyszínre érkező fotósok úgy látták a lányok nem észlelik őket, a fotózáskor, a jelenés időtartalma alatt nem pislognak.[28]
2002- Nyizsnyeje Bolotnoje (Alsósárad) (Ukrajna)   Két általános iskolás kislánynak jelent meg, egy forrásnál és "A Legszentebb Szűz"-nek nevezte magát.[29]

El nem ismert, de köztiszteletben álló Mária-jelenések

Az Egyház nem tudta megállapítani a jelenések természetfeletti eredetét. A jelenéseket szemtanúk igazolják.[30]

A történelmi Magyarországon

Egyházi vizsgálat alatt álló zarándokhely, Medjugorje

Medjugorjei jelenések különböznek az összes többitől. A jelenések évtizedeken keresztül tartanak, csak néhány helyi fiatal számára jelenik meg 1981 június 26-án. Tartalmi szempontból a jelenés bár "Istenanyának" nevezi magát, és "Szent Szűznek" de különbözik a többi jelenéstől, hogy egy vitában állást foglal, az egyik látnok szerint. A hosszú jelenések során egyetlen Riminiből származó férfi tért haza gyógyultan Medjugorjéből, felgyógyult májrákjából. Az egyház kiválasztott 50 gyógyulási esetet és Lourdesben megvizsgálva nem tartják csodásnak azokat. Az esetet tovább zavarja a több évszázadokig elnyúló vita a helyi ferencesek és a helyi püspökség között. A jelenés évében a mostari püspök felfüggeszt két ferences atyát. Később a jelenés állítólag állást foglal a vitában, a ferencesek oldalára áll. 1996-ban a jelenlegi pápa, az akkori Hittani Kongregáció vezetője Joseph Ratzinger nyilvánosságra hozza a 154/81-01985 jegyzőkönyvet, melyben leírja: "az ellenőrzések és vizsgálatok alapján nem beszélhetünk semmiféle természetfeletti jelenségről." 1996-ben azonban még történt egy Medjugorjével kapcsolatos eset, ami végérvényesen tisztázta volna az esetet. Egy Medjugorjéból vásárolt Mária-szobor tizenhárom vércseppet könnyezett[33] az olaszországi Civitavecchia városban, a Gregori család kertjében 1996 február 2-án. A fogyasztóvédelem elnöke feljelentett, az emberek hitével való visszaélés gyanújával. Ez azért is történt, mert egy korábbi ügy miatt bebizonyították, hogy a tulajdonos kente a szoborra saját vérét. Itt negyven tanú látta a szivárgó vért, köztük a rendőrparancsnok is. Az államügyésznek tett szakértők érvei szerint minipumpa volna a szobor belsejében, minitartállyal. A vizsgálat elvetette a szétdarabolási ötletet, ahelyett röntgen és ultrahang, és összehasonlító vérvizsgálatot rendeltek el. Az eredmény az lett, hogy tömör gipsz a belseje, nincsenek üregek. A vérvizsgálat eredménye során bebizonyosodott, nem egyezik a család egyetlen tagjával sem, sőt akitől kapták azéval sem. Továbbá semmilyen véralvadásgátló szer sem volt kimutatható a vércseppekben, ami a tárolást indokolta volna.[34]

2010-ben felállítottak egy vatikáni bizottságot az ügy kivizsgálására, amely már két ülést tartott, amelyeken meghallgatták többek közt Ratko Perić mosztari püspököt, valamint Ivan Sesar hercegovinai ferences tartományfőnököt. Mirjana Soldo látnok 2011. június 8-án az olaszországi Terniben, Ivan Dragićević látnok június 12-én Münchenben tesz vallomást. Nem ismeretes, hogy a látnokokat a korábban elvégzett tudományos vizsgálatokon felül újabbaknak is alávetik-e majd. A közeljövőben nem várható döntés az ügyben.[35]

 

 

Ez történt a mai napon - fatimai jelenés, a napcsoda

 

1917. október 13-án a portugáliai Fatima kisváros közelésben három pásztorgyereknek megjelent a Szűzanya.
A napcsoda

Tudósítás a napcsodáról az Ilustracao Portugueza, 1917. október 29-i számában
Az utolsó jelenéskor, 1917. október 13-án az egyes becslésektől függően 30-100 000 ember volt jelen.
A megjelenő hölgy azt mondta, ő a Rózsafűzés Királynője, és ezen a helyen állítsanak kápolnát a tiszteletére. A jelenés végén mindenki láthatta a csodát: a Nap egy ezüstkoronghoz vált hasonlóvá, szabad szemmel is lehetett szemlélni, saját tengelye körül forgott, mint egy tűzkerék, majd úgy tűnt, mintha a földre zuhanna.




A napcsoda után a fátimai jelenések Portugáliában az általános érdeklődés és figyelem középpontjába kerültek.
Az első hosszabb beszámolót Formigao atya közölte 1921-ben. Kezdetben ő maga sem hitt a történetek hitelességében, de az 1917. október 13-i jelenés meggyőzte őt, és utána már nem voltak kétségei.
A római katolikus egyház 13 év múlva adott ki hivatalos állásfoglalást az ügyről, anélkül, hogy kitért volna minden részletre.



Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

 


Mária kegyhely - Máriagyűd

A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd,Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király a területet az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.Itt vonult keresztül csapatával Moré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.

A Mária-jelenés
A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
A kegyhelyhez kötődnek Mária következő népnyelvi nevei:
Harsányhegy fehér asszonya, Forrásközi Boldogasszony

A kegytemplom
Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot[4] 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyányi Kázmér gróf, horvát bán adományából.



Csíksomlyó
A templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobra. A XVI. század elején (1510-1515) reneszánsz stílusban készült, hársfából. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház "Csodatevőnek, segítő szent Szűznek" nevezi el.

A Kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a Kegyszobor előtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, megsimogatják a Kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így óhajtják kiesdeni a maguk számára az Istenanya áldását.
A századok folyamán a Kegyszoborral sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált. Többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a templomot. Nagy katasztrófák előtt szomorúnak látták az emberek az arcát.

Az 1661-es török-tatár dúlás alkalmával, amikor a templomot felgyújtották a tatárok, a Kegyszobor sértetlen maradt. A hagyomány szerint az egyik tatár vezér, azt gondolván, hogy a Kegyszobor nagyon értékes lehet, el akarta szállítani, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A tatár vezér ledobta a szobrot a szekérről, kardjával hozzávágott, megsebezve a Kegyszobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók a Kegyszobron. A tatár karja bénán hanyatlott alá.

Az idők folyamán a hívőknek a Kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét őrzik a Kegyszobor két oldalán kifüggesztett fémtárgyak (fogadalmi tárgyak). Ezek a XVII-XVIII-XIX. századokban készültek. Imameghallgatás esetén ilyen fogadalmi tárgyakat készíttettek és adományoztak hálából a Szűzanyának. Az 1940-es évektől napjainkig, márványból készült hála-táblák tanúskodnak arról, hogy a Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáját.





Máriapócs - a könnyező Szűzanya kegyhelye

A Könnyező Szűzanya kegyhelyeMáriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A görög katolikus világ legnagyobb búcsújáró helye.
A középkori eredetű kis községet először a XIII. században említik a források. Előbb a Báthory, majd a Károlyi család birtokolta.
A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemplomába készíttette el az Istenszülő képét a helybeli Csibi László az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesített fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett.
Ez a kép könnyezett háromszor is az elmúlt évszázadok során.
Először 1696. november 4-től december 8-ig. Ez az első könnyezés a faluban állomásozó császári katonák szeme láttára történt. Az eset hírére megindult a kíváncsiskodók és a zarándoklók tömeges látogatása és az egyházi vizsgálat is. A csodás hírbe került képet I. Lipót császár parancsára Bécsbe vitték, máig ott látható a Szent István dóm jobboldali első mellékoltárán. A helyette 1717-ben küldött kép 1715-ben második alkalommal is könnyezett.

Ezt követően 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. A bazilita szerzetesek voltak a hely gondozói 1950-es szétszóratásukig. A harmadik csodás könnyezést 1905. decemberében jegyezték fel.

A kegytemplomot az 1948-as Mária-év alkalmával XII. Pius pápa basilica minor rangra emelte. A kegyhelyet magyarországi látogatása során felkereste II. János Pál pápa is.

Máriapócs a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Tízezrek, százezrek keresték és keresik fel napjainkig Mária-ünnepeken: római és görög katolikusok, magyarok, ruszinok, románok, szlovákok és németek.
Mária közbenjárására számos csodás gyógyulás és esemény történt itt. Erről tanúskodnak a kegyoltár mellett a falra függesztett mankók, bilincsek, hajfonatok, képek és nemesfém ajándékok. Szép látványt nyújt a görög katolikus templom sajátos berendezése, a képfal, az ikonosztázion. Emögött XVIII. századi oltár van, a szentély falképén pedig Szent István felajánlja országát Máriának.

 

 
Magyarországban Ámen