TÁMOGATÓKAT /KERESÜNK!  /TÁRSAT

KERESEK- AZ OLDAL

SZEREKESZTÉSÉHEZ HA ÉRZED MAGADBAN

AZ ERÖT AKOR KERES MEG ÜZENETBEN ÉS

ADOM AZ INFOT MIT VÁROK TÖLED /TEK/

AKKOR KÜLDJÉTEK  AZ EMAIL CÍMETEKET

ÉS VÁLASZOLOK MI HAMARABB

koszeg1986@citromail.hu

 

Boldogasszonyunk Hava

(részlet)
Ianus

Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt – a földművelés planetáris urának, Szaturnusznak a hatalma alá eső Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet.

Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.

 

(részlet)

Ami mármost a január szó eredetét illeti, tudnunk kell, hogy az óitáliaiaknak volt egy pásztor-királyuk, akit Zan néven tiszteltek. Ezt a latin nyelv későbbi alakulása éppúgy Janná formálta át, mint ahogy az ugyancsak Z-vel kezdődő Zeus paterből idővel a latinban Juppiter lett.
Ezt a Zan vagy Jan királyt a mitológia ősi törvénye szerint a későbbi korok istenné avatták át, s kettős fejjel — egy szakállassal és egy szakálltalannal — ábrázolták, amelyek tarkójukkal illettek egymáshoz. Ez a kettős fej (a biceps) a Napot és a Holdat, a nappalt és az éjjelt, illetve a kettő egyesülését kívánta ábrázolni. Később a szakálltalan fej is szakállassá vált, s most már úgy magyarázták, hogy Jan isten-király voltaképpen őrszem, amely előre is, hátra is figyel, éjjel-nappal őrzi a házak ki- és bejáratát. Minélfogva a kapukat most már „janua”-nak, Jan isten hajlékának tisztelik.



Álomban(fotó: Káldos János)

Álomban
(fotó: Káldos János)


Január
Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
 

Földi János: Januarius, az Égi jegy szerént Vizöntő Hava
Vizöntő havában Nyárra
  Hordj jeget, ha a' Tél nagy.
A' Vízvévő tsatornára,
  Vigyázz, bé ne zárja fagy.
Trágyázz, vadássz, búzát forgass,
Égett bort 's olajt le-tsorgass,
  Száraz ágakat le-nyess,
  Tűzre, másra fákat mess.


Jéggombóc - Budai hegyek (Fotó: Vimola Ágnes)

Jéggombóc - Budai hegyek (Fotó: Vimola Ágnes)



(festmény)

(festmény)

(részlet)

 

 
Magyarországban Ámen